...próbálok színeket csempészni a világomba...fényt az elidegenedett és hideg szürkeségbe...

2008. július 27., vasárnap

...válasz...


...szinte mindenkiről ejtettem már néhány szót,vagy röpke utalást,akik fontosak számomra,csak egy nagyon kedves házaspárról nem...
...ez hiba...
...Adrika és Barnabás...
...a családunk barátai,mióta ide költöztek,anya az egyház "gondnoka",hogy így mondjam...ja,mert egyébként a Barna evangélikus lelkész,Adrika meg a felesége,és van egy tündéri kisfiúk a Boti bébi..deeeeee,senki nem mondaná meg róluk,hogy egyházi emberek...és itt nem kell semmi rosszra gondolni...:)
...egyszerűen annyi a történet,hogy nagyon nyílt,széles látókörű és toleráns emberek,nem szenteskednek,meg ilyenek...
...bármiről lehet velük beszélgetni...
...és szeretek velük beszélgetni,hülyülni és röhögni hülyeségeken...
...jó,hogy nem ilyen begyöpösödött népség...lökött cserkészek...:)
...és talán nem szép,de igaz,hogy nem vagyok egy nagy hívő templom járó...viszont mióta ők itt vannak,5 éve lesz karácsonykor,azóta gyakran elmegyek meghallgatni Barnabás prédikációját...alapvetően miattuk...
...szeretek velük lenni...sokszor választ kapok a kérdéseimre...van úgy,hogy beülök egy -egy vasárnap Adrika közelébe az orgona mellé,mert ő a kántor...szóval,na...beülök,és amint hallgatom a beszédet,ráismerek a gondolataimra,kérdéseimre,sőt volt úgy,hogy mindenki kiballagott a templomból,Barna megkérdezte:Na,Judit,hogy tetszett a mai prédikáció?...

...hát,így volt ez ma is...
...felkeltem reggel és úgy éreztem,szükségem van egy órára,amikor nem foglalkozom a saját gondolataimmal,amiktől besokalltam...
...szóval,igaz,hogy azt ígértem a családomnak,hogy szilvás gombócot csinálok,de közöltem velük,hogy uzsira pont kész lesz...én most megyek...

...tehát,ültem a magam csendességében és hallgattam...
...arról beszélt,hogy el kell engedni néha a vágyainkat,és ha újból vissza találnak hozzánk,akkor adhatunk még esélyt a dolognak...és így van ez az emberi kapcsolatokkal is...ha valakit elengedünk és visszajön örökre a miénk,de ha nem tér vissza,soha nem volt a miénk...
...itt leragadtam...
...nem beszéltem velük erről a dologról,mégis ez volt ma a téma...én meg úgy keltem fel,hogy eljövök...
...nem hiszek a véletlenekben...
...csak a megérzéseimben,amik sok esetben bejönnek...
...
...
...szóval,a gondolataim raktározásának heti méltó lezárása volt ez a néhány perc...
...csak megerősítette az elgondolásaimat...
...lépnem kell tovább...a többi...majd jön...
...úgyis jön...

Nincsenek megjegyzések: