...próbálok színeket csempészni a világomba...fényt az elidegenedett és hideg szürkeségbe...

2008. július 27., vasárnap

...válasz...


...szinte mindenkiről ejtettem már néhány szót,vagy röpke utalást,akik fontosak számomra,csak egy nagyon kedves házaspárról nem...
...ez hiba...
...Adrika és Barnabás...
...a családunk barátai,mióta ide költöztek,anya az egyház "gondnoka",hogy így mondjam...ja,mert egyébként a Barna evangélikus lelkész,Adrika meg a felesége,és van egy tündéri kisfiúk a Boti bébi..deeeeee,senki nem mondaná meg róluk,hogy egyházi emberek...és itt nem kell semmi rosszra gondolni...:)
...egyszerűen annyi a történet,hogy nagyon nyílt,széles látókörű és toleráns emberek,nem szenteskednek,meg ilyenek...
...bármiről lehet velük beszélgetni...
...és szeretek velük beszélgetni,hülyülni és röhögni hülyeségeken...
...jó,hogy nem ilyen begyöpösödött népség...lökött cserkészek...:)
...és talán nem szép,de igaz,hogy nem vagyok egy nagy hívő templom járó...viszont mióta ők itt vannak,5 éve lesz karácsonykor,azóta gyakran elmegyek meghallgatni Barnabás prédikációját...alapvetően miattuk...
...szeretek velük lenni...sokszor választ kapok a kérdéseimre...van úgy,hogy beülök egy -egy vasárnap Adrika közelébe az orgona mellé,mert ő a kántor...szóval,na...beülök,és amint hallgatom a beszédet,ráismerek a gondolataimra,kérdéseimre,sőt volt úgy,hogy mindenki kiballagott a templomból,Barna megkérdezte:Na,Judit,hogy tetszett a mai prédikáció?...

...hát,így volt ez ma is...
...felkeltem reggel és úgy éreztem,szükségem van egy órára,amikor nem foglalkozom a saját gondolataimmal,amiktől besokalltam...
...szóval,igaz,hogy azt ígértem a családomnak,hogy szilvás gombócot csinálok,de közöltem velük,hogy uzsira pont kész lesz...én most megyek...

...tehát,ültem a magam csendességében és hallgattam...
...arról beszélt,hogy el kell engedni néha a vágyainkat,és ha újból vissza találnak hozzánk,akkor adhatunk még esélyt a dolognak...és így van ez az emberi kapcsolatokkal is...ha valakit elengedünk és visszajön örökre a miénk,de ha nem tér vissza,soha nem volt a miénk...
...itt leragadtam...
...nem beszéltem velük erről a dologról,mégis ez volt ma a téma...én meg úgy keltem fel,hogy eljövök...
...nem hiszek a véletlenekben...
...csak a megérzéseimben,amik sok esetben bejönnek...
...
...
...szóval,a gondolataim raktározásának heti méltó lezárása volt ez a néhány perc...
...csak megerősítette az elgondolásaimat...
...lépnem kell tovább...a többi...majd jön...
...úgyis jön...

2008. július 24., csütörtök

...kicsit még elmerengek...


...elterveztem,hogy ma megszabadulok minden felesleges dologtól...
...kezdtem a szobámban halmozott kacatokkal,amiknek úgymond"eszmei értékük"lehet...van...volt...

...autogramok..."nagyon híres"színészektől...na,hát ezek elférnek...
...újságcikkek...akár egy név miatt tárolva...nem kell...
...apró"szemetek" a színházból...olyan emberekhez kötnek,akik ma már nagyon nagy művészek és szóba sem akartak velem állni legutóbb...a "hűséges barátoktól",akik várnak vissza...egy szemetes zsák félig megtelt...
...
...
...
...ezt a műveletet már előbb is elvégezhettem volna...segíthettem volna a lelkemen a tárgyi emlékek szeméttárolóedénybe helyezésével...mikor az iskolában kezdtem dolgozni,mert nem húzta keresztül eléggé a számításaimat a színház gazdasági helyzete,és nem döbbentett le,csak sokkolt a régi"barátok"új hozzám állása...
...kaptam viszont újakat,akiktől annyi szeretetet kapok,hogy bőven kárpótolnak...
...szerencsés dolog...nem érdek fűzi őket hozzám...igazából semmit sem tettem azért,hogy szeressenek...egyszerűen magamat adtam és megszerettek...pedig én már alig láttam kiutat az elveszettség és a magány ködfátylából...mert nem könnyű mindig újra tervezni...mikor se ide se oda nem tartozol...
...
...
na,de ez már a gondolatok rendezéséhez tartozó dolog,ami hosszú és sokrétű...és valójában folyamatosan ezt teszem...rendezem a gondolataimat...ezt teszi mindenki...
...szelektál,rendszerez,felejt,örökül hagy..................

...néha vissza kell térni a múlthoz is,hogy el tudjunk engedni dolgokat...főleg,ha az,az utóbbi időben nagyon elővett...
...ki kellene tolni a garázsból a biciklit...tényleg lehet,hogy ott áll még...menni egy kört...talán...
...vagy jobb,ha nem...jobb,ha nem kavarom fel ennyire a múltat...minek is,hiszen olyan régi ügy,és megmagyarázhatatlan számomra,hogy most megint miért foglalkoztat ennyire...
...ezt tisztáznom kell magamban...
...felkavart...
...ő a múltam...

...a múltam...a részem...az marad és kész...

...örülök,hogy volt,és elfogadom,hogy már nincs...

2008. július 22., kedd

...még nem ez a sztori vége...


...rátaláltam egy nagyon régi naplómra...

...te jó ég...még jó,hogy senki nem olvasta rajtam kívül...

...a naivitás...a mély hitem egy intézményben,amiben most hatalmasat csalódnom kellett...hogy mennyire hittem az emberekben,akik akkor ott voltak,akik hitegettek,most pedig...

...valaki,aki bringával közlekedett akkor...most pedig Renault Megane-ja van...akibe akkor fülig belezúgtam...aki mai napig nem hagy hidegen...és tudom ,hogy ez nem feltétlenül normális dolog...
...így marad...
...majd'egy évtizede...
...vajon ez azért van,mert életem első és meghatározó élménye volt ő érzelmileg,vagy egyszerűen idióta vagyok,aki sok idő ...rengeteg idő után még mindig bizakodik...
...szerintem,ha tudná,hogy mi van ...vagyis ...mit tudhatom én mi lenne,ha tudná...mindannyian változunk...ő is,én is...
...nyilván éli az életét és keresi az élete értelmét...hiszen így helyes...
...igaza van...
...én meg...pff...gyártom az elméleteimet az életemről,hogy ,hogy is képzelem...
...fenomenális...

... miután mindez tudatosult bennem,elindultam a realitások útján...intézem a lakásom...egy kicsit keresek...egy nekem valót...
...aztán jöhetnek a további lépések...gyalogosan...
...félő,hogy már elszáguldott a Renault...
...de várjuk ki a végét...

2008. július 19., szombat

... én vagyok a legvagyok,mi?...


...az utolsó bejegyzésem óta részt vettem egy puccos és magas színvonalú esküvőn díszvendégként,amiért elrebegtem 2 verset és megbőgettem ezzel 250 embert...
...az a csodás,hogy a vőlegény,aki egyébként nem egy érzékeny típus,szóval még ő is ott pityergett a menyasszonnyal együtt a házasság kötő teremben,aztán a templomban...
...hát,ez bizonyíték,hogy talán képes vagyok még a szakmát profi szinten művelni...annál is inkább,mert a házasság kötő termi produkciót 4 egész órával a rendezvény előtt sikerült agyban elraktároznom a rövidtávú memóriámba...már nem tudnám felidézni pontosan...
...egyébként egészen jó volt az azt követő buli is...ha másra nem arra mindenképp jó volt,hogy erősödjön az elgondolásom,hogy soha nem megyek férjhez és soha nem fogom tolerálni egy hülye majomparádé pillanatnyi elmebaját sem,amit az alkohol túlzott mértékű fogyasztása eredményez...
...felőlem ihat bárki,bármennyit,mindenkinek egyéni joga,hogy eldöntse mit és hogyan,mennyit és mikor,teljesen addig,amíg ezzel mások...és itt elsősorban magamra gondolok...nyugalmát nem zavarja...
...konkrétan...hülyét kaptam,mikor alig józan egyének,akik egyébként is olyan végtelenül szimpatikusak,hogy a fal adja a másikat...szóval,hogy ilyen lények engem ráncigáljanak és elkezdjenek arról kérdezősködni,hogy ezt meg ezt ismerem e...meg,hogy miért nem maradtam Pesten,mert ott zajlik az élet...ecetera,ecetera...hát f*szom...

...persze,a lakodáré utáni napokban,mikor kitisztult fejjel,nagyon menő és nagyon stílusos sportkocsimban feszítek mint pók a lucernában,mert hát ugye,már meg ne haragudjál,de én vagyok a legvagyok...
...akkor ugye nem ismerem meg az embert és,hát persze,hogy nem is köszönök,mert ekkorra már mindjárt nem olyan érdekes,hogy,hogysmint működik az az élet ott színészéknél...
...mennyi büdös,bunkó parasztarcú agyoniskolázott,magasankvalifikált lekvárostészta vesz körül kicsiny lakóhelyemen...
...eddig...annnyira...fel se tűnt...és egyre több...ezeket tenyésztik valahol tutira...sose láttam eddig,de ő itt a császár...
...király...

...na,mindegy...eljön még az én időm is...na nem a színház,amitől bármit is remélek...attól nem,attól semmit sem kapsz csak minimális éhhalálhoz elegendő 2-3 tízezret,meg nulla megbecsülést 10000000%os munka mellett,mert ugye ez elvárás...
...szóval,egyszer majd nagy jó lesz,mert én hiszek benne és,mert küzdök érte,és lesz időm és energiám a klubban,a drága és nagyon-nagyon hiányzó bogárkáim között...

...a klubban...kell még ez az egy év minimum...és mindjárt szeptember...és jelen pillanatban nagyon örülök ennek,mert már rég nem is hallottam az én kis tündéreimről,akik beröppentek minden alkalommal amikor tehették,és feldobtak 1-2 szóval,megnyilvánulással...és én röhögtem...sírva röhögtem...

...de én úgy megverem őket,amiért le se tojtak egész nyáron,hogy na...

2008. július 10., csütörtök

...majd meglátod...


...van rengeteg hülye és idióta,meg pancser és degenerált na és vadbarom....
...na meg rengeteg hülye idióta pancser degenerált vadbarom,akikkel nem kellene foglalkoznom,mert csak magam idegesítem és magam idegesítése az én büntetésem...vagy mi...
de sajnos úgy el vagyunk engedve bunkóba...Magyarországon az egy főre jutó bunkó:két fő...
...tehát kevesen vannak,de még mindig nem elég kevesen...

...az előbb pl.azt mondja az öcsém..."gondold el egy imádkozó sáska lenne az orrodon reggelre!"...és ő se tudja,hogy jutott eszébe...meg..."vigyázzál mert én fekete öves allergiás vagyok...3évig csiklandóztam"...hát ez...mondjuk ez vicces...röhögtem,ez a kölyök mindig megröhögtet...bárhol,bármikor...bárkit...ezt sokan tapasztalhatták is...

...elhanyagoltam az utóbbi időben szinte mindenkit,mert hajtom ezt a melót...mert mondjuk úgy jó lenne,ha össze jönne,mert hát ugye nem lenne rossz..
...szóval mindenkit,de tényleg senkivel sem tartom úgy a kapcsolatot...és akkor ma kapok egy ilyen hülye üzenetet,hogy én mekkora kretén vagyok,meg azt hitte,hogy barátok vagyunk,de ezek szerint mégsem...meg,hogy én megígértem,hogy majd msnen beszélünk...blabla......bla...
...hát még azoknak sem írtam,akiknek egyébként akartam, nem egy energiavámpírfélének...de gondol amit akar...megsérteni nem akartam...

...és különben is...hagyjon már...nincs erre energiám,vagyis fölösleges...

...minden elképzelésem az,hogy tovább lépek egyszer a szintről,amin vagyok,hogy ne kelljen attól félnem,hogy nem lesz munkám...hogy ebben a tetves helyzetben munkanélküli...bocsi,munka keresői támogatásért kelljen sorba állnom...

...baj????????...

...és akkor én vagyok a senkiházi,tróger...há,jóvan az vagyok,és??????????...

...csak simán küzdök azért,amiben senki nem fog támogatni,mert nem ezüst kanállal a számban születtem,de lehetőségem van rá,hogy megteremtsem az anyagi biztonságom...elmagyarázom neked...végighallgathatod?...
...nem érdekel?...na,látod?...

...akkor meg ne húzzál fel....

2008. július 5., szombat

...semmiről egészen...


...van egy ..."réteg"...akiknek a poénjaitó,illetve pont,hogy fafejű,humorérzékmentes földhözragadtságától kiver a víz...
...ez egy foglalkozáshoz köthető,kiszúrom őket néhány szóból és eldöntöm az első két percben,hogy az illetőt nem szeretném megismerni....juuuuuuuuuujjjjjjjj....még a beszédstílusaik és a hangsúlyaik is egy kaptafa....nemtom,ezt tanítják e ,vagy mi a búbánat,de,lábrázást kapok tőlük...egyszerűen annyira fel tud bosszantani a szemléletük,hogy ha tehetném soha az életben nem állnék szóba velük....elviselhetetlenek...

...mondjuk biztos tartoznak az engem és az én stílusomat nem szívlelők táborába is,dehát...benne van a pakliban...nyilván azok velem sem beszélnek...

...egyébként ma,amint hazafelé tartottam szinte könnyes szemmel ...ez az új cipő átka,feltör mint a hagynemondjammi,de ez még a bőrt is lenyúzta a sarkamról...szóval hazafelé tartva...hazafelé tartva...hazafelé tartva...nnnnnnnna,oké...úgy,ahogy van elfelejtettem,hogy mi a pélót akartam ebből kihozni...
...na mindegy,a sarkam iszonyatosan fáj...amikor hazaértem és lerúgtam a lábbelit szembesültem a hatalmas vízhólyaggal,ami abban a pillanatban adta fel...gyors segítség Aloe first,befújtam...csípte egy hangyányit az eleven husi, amit a hólyag eredményezett...egyébként egész délután pihenésztem és olvastam a klubtagjaimtól kapott könyvet...vééééééégre,mellettem pedig segített ücsörögni a kiskutyám...
...szeretem az életrajzi jellegű könyveket,ez is magávalragadó...
...olyannyira,hogy nem is vettem észre,hogy a másik kuttyanatkánk odahotza a labdáját,hogy dobjam el neki ,hogy visszahozhassa...de amikor bezizzent a telefonom kibillentett a könyv hangulatából,eldobtam neki a labdáját,de egy perc múlva megint ott lihegett...

...ma úgy érzem nagyon összeszedett bejegyzést írtam...fantasztikusan érdekes és sokatmondó...úgyhogy megyek csiccsanni...mert ez annyira érdekfeszítően álmosító,mint a...mint a....jajjjj,nem megy ma ez nekem...

2008. július 4., péntek

...53...személyesen...


...ma ellátogattam postai úton történt felkérésre az adóügyintéző hivatalba...másfél órát ültem az agyonzsúfolt váróteremben,mert uram bocsá'elfelejtettem beírni 2...azaz kettő darab nullát és áthúzni egy lapot,amire nem írtam semmit az adóbevallásomban...hát ez aztán igazán nagyszerű...
...elmondhatatlanul fantasztikus élmény,mikor az értelmek fejei néznek ki a nyakukon ülő dudorból körülöttem,mellettem horkolva szuszogott egy bácsika-mondjuk vele semmi bajom sem volt-,de egy idős néne minden egyes sorszám változásnál megjegyezte,hogy nem sorban van a hívás...nem érti...próbálta elmagyarázni neki valaki,hogy a hívás ügyintézés szerint megy...de nem lehetett...

...másfél órát töltöttem a levegőtlen helységben...némán...senkihez se szólva,egyetlen társaságom,folyamatos szemkontaktust tartva vele,a hívótábla...aztán végre megjelent az én hívószámom...53...a néni méltatlankodott..."ezt is hamarább híjják"....

...hát ja...

...leültem a végtelenül kedves ügyintézővel szemben...

-jó reggelt...-próbáltam udvarias lenni és értékelni a megszólalás örömét...
-53-as?...-hangzott az udvarias köszönésésválasz
-igen...-válaszoltam
-személyi...-oda adtam
-maga az személyesen,ugye?...
-igen...
-szja bevallás javítás...
-igen...
-valóban nagyon nehéz hiba nélkül megoldani ezt a feladatot,ami egy bevallás kitöltését illeti...
-még sosem csináltam ilyet,most is egyedül töltöttem ki...
-hiányosan...
-hiányosan...-ismételtem kissé ironikusan
-ez egy egyszerű feladat...személyit lesz szíves...
-ott van,az előbb odaadtam...
-na,ön az személyesen,ugye?
-igen...-most már kételkedtem benne,hogy az ürge normális e...egyáltalán mit kötekszik...
-ide egyszerűen 1nulla...meg ide is 1nulla...-pásztázza...-nos rendben...ja nem,ezt az oldalt át kell húzni...így...kész...aláírja,hogy közreműködött a javításban és mehet is...

...hát aláírtam...hát közreműködtem...rettenetesen nagy hibát követtem el,amit nélkülem ki sem lehetett volna javítani...valóban...ez hülye...
...ennyi idiótát kora reggel 10előtt...édes f*szom...

...becsattogtam ezt követően a gimibe,ahol kedves kolléganőm még a héten gyűrte a melót...
...csend...kihalt folyosók az 1hónapja még zsibongó épületben...
...fura volt...
...hamar megtaláltam a biosz szertárban...szegényre ráköszöntem és majdnem eldobott egy egész doboz kémcsövet,de naaagyon örült,hogy meglátogattam...
...legalább folytattam némi értelmes beszélgetést intelligens személlyel is...ez után az élmény halmaz után nagy szükségem is volt erre...

...nagyon maga alatt van szegény...mostanában egyre többen lesznek maguk alatt a környezetemben...szeretnék segíteni,de nem vágom,hogy,hogyan tehetném...hmmm...

hát mindegy...vagyis nem mindegy,de mit tegyek,ha nincs szükség rám...

...én már vissza is billentem a mélypont felől...muszáj volt...semmit sem utálok jobban a borongásnál...

....nnnnnnnnnnna,keresnem kéne 2 verset,mert meghívtak egy esküvőre,hogy emeljem az esemény meghitt hangulatát...nem bánod ugye,hogy 1 hetem van rá,de még sehol semmi...
...keresni kell mert iszonyat kevés időm van...és ami késik,az most nagyon siet.....