...próbálok színeket csempészni a világomba...fényt az elidegenedett és hideg szürkeségbe...

2010. július 15., csütörtök

:)



Bár meglehetősen kellemesebb itt a hőmérséklet így nyár közepén,mégis kissé hűvösebb a kelleténél...
Az Á-lomtárban viszont megtalálsz...mindig keresgélek valamit:)
És ha találok, oda leírom :)
Na, ott találkozunk!Itt megfagyok:)
Hapci... :)

2008. december 13., szombat

...végszó...


...itt az ideje lezárni néhány dolgot az életemben...

...itt az ideje,hogy megírjam a búcsú sorait...

...azt hiszem végérvényesen befejezem a blog írást...
...lehet,hogy újat kezdek...valahol...valamikor...de ezt befejezem...
...túl sok emlék,túl sok minden köt ehhez az oldalhoz,amitől kicsit szeretnék eltávolodni...
...az utóbbi fél év eseményei az életemből,és azok előzményei...
...egy árny...
...egy szivárvány...
...egy gondolat...
...töprengés...
...szóval sok minden...amiket rendbe kell szednem...el kell raktároznom,le kell fűznöm az emlékeim "felejtés"rovatába...

...persze hiányozni fog talán...de itt az ideje,hogy lezárjam végre a tisztázatlan dolgokat...
...itt az ideje,hogy tiszta lapot nyissak...

...azzal kezdem,hogy elhagyom winter word határait...
...néha talán visszanézek majd,mert jó volt itt,de már túl hideg lett...
...indulok...muszály...kissé átfagytam...

2008. december 12., péntek

...álmodtam egy világot...


...elmondok mindent,vesztenivalóm nincsen
ahogy felbotlott a szemed vállamon minden tincsen...
...tehetséget kaptam de barátokat akartam
te dolgod,hogy hiszel vagy kételkedsz a szavamban...
...isten hozott haver az ördög meg majd elvisz
az élet ócska játék mint egy lemerült tetrisz...
...a régi nóta ugyanaz megy századról-századra
szolgasorsba taszítva bezzeg a lélek vágtatna...
becsület nem is volt,büszkeség meg nem is lesz
a tükör igazat mond,hiába vetítesz...
...benned bíztam csak,és a csodát még várom,
ha egyszer majd rám találsz nem lesz több rémálmom...

...ácsorgok a gangon miközben érzem illatod,
hogy büszke legyél rám amikor mindent itt hagyok...
...szeretnélek szeretni és megosztani veled
hiába tűnik nehéznek valójában mindent lehet...


...mert,hiába jó a verda,én szerettem a gyalogszert...
....éjjel bemászott a sors és jó párszor agyonvert...

...lendül a pezsgő és apró szilánkok mentén
tudom figyelsz,látom sziluetted még a csempén...
...remélem nevetgélsz,remélem büszke vagy
újra rám ront a tél...támad a fürge fagy...
...érzem a pihékben és a jégcsapban látom
van egy hely távol ahol mindenki barátom...





2008. november 30., vasárnap

...nem érdekel...



...néha többet hiszek...vagy csak egyszerűen mást gondolok az eseményekről...másokról...
...sokszor viszont épp,hogy nem veszem észre,mit takar valójában egy szitu,vagy nem olvasok a sorok között...

...de lehet,hogy én komplikálok túl megint valamit...
...igen ...csak ez lehet...
...ez van...
...mondjuk,nem mondom,hogy le van ejtve,mert valahol bent érdekel,de semmi közöm hozzá egyébként...sőt nem is akarom,hogy legyen...
...miért foglakoztat...
...tulajdonképpen nem is fontos... egyáltalán nem fontos az egész...
...nem kell olyan dolgokkal foglalkoznom,amik nem tartoznak szervesen hozzám...mert nyomasztóan hat rám,és ezt az érzést utálom... annyira mindegy egyébként...
...egyszerűen nem kell tudomást venni róla...
...egyszerűen elhaladok mellette és nem nézek mögé,nem nyitom fel...nem nyitom ki az ajtót...
...úgy hagyom...annyiban hagyom az egészet...és akkor nem láttam,nem tudom,nem érdekel...nem lesznek kérdések,nem lesznek számomra mondva csinált problémák...és legfőképp...
...nem lesz fontos többé...
...már most sem fontos...
...nem is volt valójában,ha bele gondolok...

...van egy fontossági sorrend,amit nem borítok fel,ha nincs rá okom...most viszont borult kicsit,de nem érint meg...

...ennyi...mostantól így kezelem...

...hát akkor talán lépek is...

2008. november 29., szombat

...tényleg...

...és nem lehetetlen,csak sokszor iszonyat nehéz...
...csüggedni nem szabad és nem is kell...
...már tudom,pedig én sem hittem el...

2008. november 25., kedd

...az első legszebb nap...


...az idén ma esett először hó...
...nem kicsi...nagy...
...nem kis fennakadást okozott,hanem nagyot...
...nem kicsit örültem,hanem nagyon...illetve a forgalom megzavarása miatt nem nagyon...
...kimaradt egy busz...igen,persze,pont az,amivel dolgozni járok...pedig ha máskor nem is,de ma mindenképp korábban kellett volna ott lennem...
...persze,ma nem kell dogoznia egyeseknek,hogy esetlegesen bevitt volna...mint utóbb kiderült hajnal óta havat söpört,aztán tv-t nézett,úgyhogy akadálya nem lett volna,hiszen csak egy szavamba kerül...ezért szeretem... :)na jó,persze,hogy nem csak ezért...nyilván...

...hála az öcsém barátikörének mégiscsak elértem időben az uticélom...
...persze mindenki más késett...
...álltam a büfénél,kávéztam,beszélgettem Krisztinával,amíg valaki érkezett a gazdaságiba,hogy kinyissa az ajtót...szoknya-jó,tudom,nem vagyok észnél-szőrmés csizma,kabát...
...jöttek a gyerkőckék vásárolni,mire az egyik srác beszólt-"figyi,ráugrott a vattacukor a csizmádra"...lenéztem...jé,tényleg úgy fest a prém,mint a vattacukor...
...szeretem egyébként ezeket a gyerekeket,kár,hogy már csak korlátozott időnként láthatom őket...na mindegy...vagyis nem mindegy...

...egy hónap múlva karácsony...ma igazi karácsonyi hangulatom volt...hétvégén megcsinálom az adventi koszorút...várakozás...már nagyon várom...
...de még ötletem sincs,hogy mit vegyek,ezért fognak rohamosan telni a napok...de nem bánom...pedig máskor már ilyenkorra meg volt minden...lehet,hogy jó része csak gondolatban,de megvolt...most meg vár rám néhány nem túl rövid séta,hogy valamit kinézzek...
...bár lenne több időm...de nincs...viszont,ezt most az egyszer nem bánom,na...

...egész hétvégén kampányfilm forgatás lesz,kedves unokatestvérkém segítségével,aki operatőr lévén egyszerűen meg is fogja ezt oldani,de kellek én is,mert,egyrészt ott akarok lenni,másrészt a filmjük elengedhetetlen szereplőjeként tart számon a 2 favorit osztályom...
...még jó,hogy nem kell szavaznom...vagyis nem lehet...nem tudnék dönteni...és nem is akarok...de,azért tudnék...vagy lehet,hogy nem...egyébként meg ikrek vagyok...egyik felem ide,másik felem oda húz...és ezt ők is tudják...meg segítek is nekik amiben tudok...
...na jó elég a szóáradatból...
...lépés indul...

2008. november 20., csütörtök

...szeretem....szeretem....szeretem...


...lassan beköszönt a hideg napokkal...
...lassan ideér,hóval,faggyal,és kellemes szoba hőmérsékleten gyönyörködtető ragyogással...
...remélem karácsonyra fehéren...
...this is my world...

...ez jó...szeretem....és szeretem szeretni,amit szeretek...hehe...na jó,ki nem?...

...nem jó...akarom mondani iszonyat rossz érezni a csalódottságot,főleg,ha közeli baráttal kapcsolatban érzem...
...alapvetően mindenkiről feltételezem a jót...hát...nem kéne...nagyon nem kéne,de én magam előtt is titkolom talán,hogyha valaki hátba szúr...hiszem,azt nem akarattal teszi...
...most is azt remélem,hogy csal a megérzésem...pedig tapasztalatként állíthatom,hogy nem szokott...
...de,de,de,most szokjon...csak most az egyszer...
...mindez azért,mert mostanság fontosabb dolgokat intézek,mint eddig...mondhatni maradandóbb...nem annyira elhanyagolható,nem annyira mindegy...
...csak hiányoznak ők...akik a mindennapjaim részei voltak,és vannak még most is,de egy két szó ...aztán mennem kell tovább...bár.... egyesek szerint semmit sem csinálok az irodában...hehe...hehe...he-he...nem szeretem,ha a hátam mögött pofáznak...gyűlölöm...
...nem vagyok dühös...á,dehogy...
...ez lehangol,erről nem írok...

...el kell kezdenem kitalálni,hogy kinek mit hozzon a jesszuska idén...mivel bővült a fontossági listám a tagokat illetően,ez most különösen fontos...
...és kitaláltam a karácsonyi műsorát a manócskáimnak...remek,király,nagyon jó...ezt is szeretem...
...ez a készülődéses várakozásos időszak...szeretem...bő egy hónap...még...de hamar elrepül...
...ma már elő kellett vennem a téli kabátom...ez is hozza már a hangulatot...amit szeretek...

...ma sokszor használtam a szeret alap ige különböző formáit:szeretem,szeretlek,szereti...
...itt is iszonyt sokszor használtam...
...de ez egy jó szó...meg egy jó érzés...
...mint mikor hópihék szálldosnak az arcomba...
...ezt is szeretem...

2008. november 6., csütörtök

...számháború...


...548.756.925 számot,összeget és adatot nyaltam ma át estig,miközben 4kor lejár a munkaidőm...meg picit bele is gabalyodtam néha az adathalmazba...lefáradtam...
...egy hangyányit másként terveztem a délutánom...na mindegy...
...holnap folytathatom azzal,hogy táblázatba vezetem a változásokkal együtt...király...izgalmas lesz...

...apropó király...
...a sztárkutató utolsó fordulóiban kedves osztálytársam Vik is ott van...végre...ezzel egyet értek...jó,mondjuk nem én vagyok az egyetlen...nyilván...
...szó-szó...mindig is tudtam,hogy aranyos és rendes gyerek,de,hogy ingyér eljön a 4.es kedvenc osztályom kampányára,az több,mint rendes tőle...
...szeretjük...

...külön meghívott a" jack jack"-re a kedves sztár ismerősöm,az alkotók közül...menjek...hát na,majd meglátjuk...vihetek valakit...egyedül nem is mennék...
...érdemes lenne...már csak azért is,hogy rákérdezzek,hogy mi van azokkal,amiket adtam Neki...netán felhasználta...mondjuk egyik kedves ismerősöm szerint inkább megtiszteltetésnek kéne vennem,hogy felhasználja amiket írtam,hiszen én senki sem vagyok amúgy...okés,tényleg nem vagyok senki,de azért köszi...
...na jó...kipihenem az adategyeztetést és rákészülök a bevitelre...
...holnap vége a hétnek...pihi,meg minden jó...

2008. november 1., szombat

...így vagy úgy...



...vehetjük képletesen...akkor valamelyest másról szól....

...érthetjük szó szerint...

...minden esetben szomorú,örök megváltoztathatatlanság...

...ma viszont...
...nyugodjanak békében...ma és mindörökké...

2008. október 18., szombat

...őrangyalok márpedig vannak...


...szombat van és dolgozni kellett...
...reggel a telefonom elfelejtett ébreszteni,mert a hétfőtől péntekig funkció volt beállítva...
... valaki viszont kora reggel hazaérve gondolt rám,és írt egy üzenetet...ennyi volt a szerencsém...
...nem 5:30kor,hanem 5:37kor kaptam...
..."...most értem haza...kb.most ébredsz,vagy felébresztettelek?...ma dolgozol?...vagy nem?..."...stb...
...hát dehogynem dolgozom...te jó ég,mennyi az idő?...egyébként is örültem,hogy írt,de,hogy ennek köszönhetően nem aludtam el...
...felhívtam,hogy ezt Vele is megosszam...ennek köszönhetően viszont majdnem nem készültem el...
...hát...valamit valamiért...

...egyik kolléganőm jósnőhöz akar menni,és megkért,hogy kísérjem el...nem megyek...nem akarom egy jósnőtől megtudni,hogy mi vár...érdekel,de nem...inkább kivárok...
...nem akarom,hogy befolyásoljanak olyan információk,amiket nem tudok minek tulajdonítani...hova tenni...
...fejtegethetném miért,de nem teszem...mert nem akarom...
...szeretek hinni és bízni...

...egyébként szilárd meggyőződésem,hogy az őrangyalok vigyáznak ránk...vagy hívhatjuk bárminek...a lényeg ugyanaz...
...mert pl.,ha ma csak 1órával később kapok üzenetet...
...de nem 1órával később kaptam...
...és történt ilyen máskor is...persze más szituáció...
...
...fura...
...de jó hinni ebben,és én hiszek...

2008. október 12., vasárnap

...XD...vagymi...


...sok felháborító dolog van az életben...
...tény...meg jelentősebbek is...de...

...most mégis megfogalmazódott bennem a gondolat,hogy ha így folytatódik,akkor módosul a nyelvezet,méghozzá az msn nyelvezetéhez viszonyulva...
...mert az egy dolog,hogy gyorsaság vagy lustaság miatt írnak úgy,ahogy-hozzáteszem,olyan borzalmas helyesírási hibákkal-de könyörgöm...ezt fogják megszokni az általános iskolás kicsinységek is,aztán majd csodálkoznak a fantasztikus teljesítményen,ami a magyar nyelvtan jegyet illeti...
...gondolok konkrétan arra,amikor testvérkém egyik dolgozatában felfedeztem egy két batár nagy idiótaságot...szerencsére nem a helyesírás számított,de mikor valakivel társalognak,akkor is így írnak...
...és észre sem veszik már...
...forognak a sírjukban nyelvújítóink...
...
...most mondhatnám,hogy bezzeg...de minek...
...komolyan aggódom,mi felé tart ez...is...hogy mást már ne is említsek...
...elbutulás...
...mert nem azt mondom...de...de,azt mondom...

...más...

...ékes bizonyítékát kaptam minap is, újfent,hogy az unokahugom egy tapló...édesanyjával az élen,de...az ember nem válogathatja meg a rokonait...meg a szomszédait sem...
...vajon az én új szomszédaim milyenek lesznek...
...na jó,tény,hogy még valójában azt sem tudom,hogy hol lesznek milyenek...
...egyedül annyira nem izgalmas nézelődni...majd valaki hátha velem tart...
...így kérdezem majd:"velem jöcc?lécci,lécci,lécci!...köcce!-ikszdé...
...pff...hiába nem tudok 100ra elvonatkoztatni...

2008. október 11., szombat

...lépések...



...hogy is kezdjem el?...
...ami elmondhatatlan,hogy is mondjam el?
...amiért érdemes volt megszületni tán,
... s meghalni sem nagyon nagy áldozat talán...
...ki érti meg?

...egy fiú és egy lány,
...az első pillanatban játszanak csupán,
...de már az első csókban benne ég a láng,
...a mindent felemésztő olthatatlan vágy...

...már felednénk magányos éveket,
...elvenni Őt tőlem már nem lehet...
...arca közel,szeme ölel...
...most végre rám talált, egy álom,
...nem engedem,hogy köddé váljon...
...nincs szó rá elég,mily gyönyörű szép...

...hogy is kezdjem el?
...ami elmondhatatlan,hogy is mondjam el?
...amiért érdemes volt megszületni tán...
...s meghalni sem nagyon nagy áldozat talán...
...mert szeretem...

2008. október 10., péntek

...start...


...totális agyi katasztrófa...
...a kicsinyeim tombolva követelik a színjátszót,mert ugye karácsonyra sem ártana előrukkolni valamivel...
...de mivel?...
...de utána mit csináljunk?...
...ez még rejtély...
...hát majd lesz valahogy...

...egyébként...
...a koreográfusom a Madáchban táncol...
...ihlet nuku...
...aj-jaj...
...ezúttal,azt hiszem nem" segít rajtunk a mesét rejtő égből pottyant ejtőernyő"...
...megoldom vagy megoldom...
...igen,ez a két lehetőség áll előttem...
...hmmm...
...végül is péntekig van időm...fenéket péntekig,a következő alkalomig...ami szintén péntek...
...ahha...sokkal jobb...
...na mindegy...


...egy Renault gurult el a ház előtt...hát,úgy látom valaki haza érkezett...
...asszem kimegyek...jó idő van...épp sétára...hehe...
...egy hét távlatából a szokásos kört a környéken biztos nem hagyja ki...
...a múltkori esőben hazahozott minket a tesókámmal,aki ontotta a szöveget...
...mi alig beszéltünk,de észlelhető volt valami...az öcsém csak annyit kérdezett tőlem:"mi van?"
..."semmi!"...most még...
...de ez egy múlandó állapot...

2008. október 7., kedd

...hidegvíz...


...nem vagyok normális...
...tiszta hülye vagyok...
...elment az a maradék eszem is...
...az elmebetegség tünetei kezdtek jelentkezni nálam...
...
...
...kell valami,ami helyrerak...
...ez így nem lesz jó...
...konkrétan nem járja,hogy nálam fiatalabb...
...pláne meg,hogy nem is beszélünk...
...csak bejön,mosolyog és elviharzik...
...pff...........
...gyorsan le is hűtöm magam...
...a krónikus szeretethiányom még nem tűnt el teljesen...
...de a megvalósuló álmaim nem adom semmiért...
...nincs az a mosoly...
...
...zuhany...

2008. szeptember 30., kedd

...nehéz...

...olyan szentimentális hangulatban vagyok mostanában,hogy elkezdtem ilyen "sokatmondó"idézeteket keresgélni...

...jelen pillanatban a "felidézés" időszakát élem...
...már,hogyha az idézetet rám vonatkozóan olvasom...

2008. szeptember 29., hétfő

...na...

...ez ennyi...
...azt gondolom,ez nagy igazság...
...fölösleges tovább ragozni...töltsük meg az életünket nekünk tetsző dolgokkal,és igyekezzünk csak arra emlékezni amitől és akiktől kaptunk valami szépet...jót...
...arra,amire büszkék vagyunk...
...hiszen saját lelkemről és lelkiismeretemről csak magamnak tartozom elszámolással...
...senki nem tud róla,nem tudhat róla,mert csak magunk érezhetjük és élhetjük az életet megosztva mással,vagy magányosan,de az érzéseket egyedül éljük meg...
...mert minden mást jelent mindenkinek...

2008. szeptember 26., péntek

...egyik sír,a másik nevet...



...egy kedves barátom a Madách színház padlóját koptatja hétfőtől...táncosként...
...annyira tudtam,hogy fel fogják venni...
...szeretem a srácot,mindig jó barátok voltunk...még akkor is,mikor kiderült róla,hogy a fiúkhoz vonzódik...mikor elfordultak tőle sokan emiatt...
...néhányan ekkor kerültünk igazán közel hozzá...
...Neki sem volt könnyű...vagyis azt mondanám,Neki lehetett aztán igazán szar érzés...a következő,hogy felvállalja...de felvállalta...büszke vagyok Rá...

...mindezek mellett és ellenére,előbb a legjobb táncosként végez a suliban,majd gondol egyet,felvételizik és felveszik...
...most pedig elmegy...
...nem vagyunk mindennapi kapcsolatban,de a tudat,hogy nem tudok bármikor átugrani hozzá...
...persze elsősorban Neki,hogy itt hagyja a barátait...kissé egyedül fogja magát érezni...
...mindenféle lehetőség van már a kapcsolattartásra,de az nem ugyanaz...
...mindegy...lesz valahogy...
...ez kicsit beárnyékolja az örömünk...

...jó lett volna tartani az egykori ígéretet,hogy egykor egy színházban leszünk nagyon híresek...
...kac-kac...
...Ő még lehet...soha nem tudott színház nélkül élni...
...bennem egy ideje motoszkál,hogy hiányzik,de én besokalltam...
...ettől nem lehet besokallni,ez hülyeség...csak hiányzott valami...ez a valami még mindig hiányzik...de talán nem arra kell keresnem,amerre most tartok...
...mert most teljesen jó,de lépnem kell idővel...
...mert most békét találtam,de...

...tulajdonképpen,azt kell eldöntenem elsősorban,hogy,ha jön a kereszteződés,akkor merre induljak tovább...
...egyenesen...
...jobbra...
...balra...
...vajon melyik lenne a legjobb...

...azt hiszem megyek egy kört...sétálok...késő van,de muszáj kimozdulnom...
...különben is szeretek este sétálni...
...az időjárás sem lehet visszatartó erő...
...ha esik,ha fúj...ha mennem kell,megyek...

...rendet teszek a gondolataim között...

2008. szeptember 21., vasárnap

...pozitívum...


...a harcok kudarca...
...ez kényszerít menekülni átmeneti megoldásokba...
...nem is kényszerít...
...nem is átmeneti...egyszerűen egy másik út...egyszerűen elfogadom,hogy változásokkal kell szembesülnöm,ami nem feltétlenül jó nekem...

...nem jó nekem...és ez kit érdekel...

...biztosan megtalálom ennek is a jó oldalát...
...már-már betegesen keresem a pozitívumot minden elcseszettnek tűnő helyzetben...
...és ragaszkodom az elképzeléseimhez,amíg látok utat felé...addig mindenképp...ha már nincs,azon nehezen teszem túl magam,bár idővel ez is sikerül...pontosan akkor,amikor megtalálom a pozitívumot,a jót,az okát annak,amiért nem sikerül...
...ha nem akarom eléggé,ha gyenge vagyok hozzá,hogy megtegyem...ha nem bízom magamban...
...ennek is oka van...
...ha nem bízik senki benned,aki fontos,akkor nehéz egyedül...
...ha nincs támaszod,pedig várod,hogy melléd áll...
...megfelel a fél megoldás,vagy lemondasz...hát vagy megkeresed a pozitívumot...
...pozitívum...kifogás...kifogás,menedék,magyarázat a gyengeségre,a gyávaságra...hogy miért nem teszed meg...

...ezt tudom nagyon...az az igazság...

...nem okolhatom,csak saját magam...ha pedig elfogadom...akkor magam sem...mert az én életem,az én utam...amit másképp is élhetnék....

...mindenre vannak alternatívák...
...mert mi van ha...
...mi van ha...
...mi van ha...
.......................nincs semmi...
...pozitívum van...
...pozitívum...
...kudarcok pozitívuma...
...bukott harcok,amikből tanulhatsz...
...persze,meg pofonok,amik jól esnek,nem?...
...hát nem...
...valahogy nem találok pozitívumot a veszteségekben és a fájdalomban...
...csak magyarázatot...
...hogy gyenge voltam,hogy gyáva voltam,hogy miattam van...hogy rajtam múlt...
...rajtam...múlt...elmúlt...és ebben nincs semmi változtatható...

2008. szeptember 17., szerda

...összefoglalva...


...kezd minden a helyére kerülni...
...a suliban beindult az élet...
...van egy új kollegina...aki a beosztottam...ez vicces...most akkor mi az én rangom?...hihi...
...a főnökasszony külön kérése volt,hogy tartsam rajta a szemem,mert nem volt felhőtlen a múltja ebben a gimiben...ez pedig azután derült ki számára,hogy elintézte a papírjait...de mindenkinek jár egy második esély...szerintem is...
...elég butácska,de aranyos mosolygós és igyekszik eleget tenni a feladatainak...hát meglátjuk...egy régi munkatársunk,aki ismerte előbbről,azt mondta,hogy vigyázzak vele,mert anno neki is szimpi volt,aztán kevert és szemét volt...ezért kellett távoznia...az előző vezetőség ideje alatt történt mindez...
...várjuk ki a végét...

...elkezdődött a sztárkereső műsor negyedik része...
...nem nézem,mert felidegesít,hogy menni akartam és nem tudtam mikor van az előválogatás...pedig meg akartam próbálni...
...nem nézem,mert az egyik zsűritagban hatalmasat csalódtam...neki adtam néhány irományom,mert elég jó viszonyban voltunk...a volt sulim igazgatója fiának kebelbarátja...bejárt elég sokszor a tanodába,és sokat beszélgettünk...azt mondta jókat írok...aztán évekkel később,kaptam egy sms-t,hogy írok e még,mert dolgozhatnánk együtt...
...örültem,és megtisztelő volt,hogy gondol rám...hát leültünk néhányan és átnéztük az általam legjobbnak gondoltakat...kiválasztott néhányat,és dolgozni kezdtek rajta...
...aztán egyszer csak hívott,hogy menjek,hallgassam meg mire jutottak,meg van némi változtatás,beleegyezek e,és angolul is felénekelné...
...megbeszéltünk egy időpontot,felutaztam,aztán hívott,hogy ne haragudjak,de szétcsapták magukat előző este,és nincs olyan állapotban,hogy bárkivel találkozzon...de hív,hogy mikor és még egyszer ne haragudjak...
...na,hát azóta se kép,se hang...száma megváltozott,emailra nem válaszol...
...tehát tárgytalannak tekinthető számomra...

...mivel nem hiszek a véletlenben,nyilván oka van,hogy így alakult,hogy lemaradtam,hogy nem állok előtte...mert tudom,hogy eljutottam volna a selejtezőig...
...szóval ennyit róla...a nagy szívtipró hírében áll...nem is tudom...én a fősuliig,amíg nem találkoztam vele,nem is tudtam a létezéséről,és mikor nagyapám halálakor,ekkor már ismertem,a kezembe nyomta a cd-jét,mondván,hasonlóan érzett és erről énekel ebben és ebben hallgassam meg...segített...emiatt szerettem meg...de engem nem tiport el...mondjuk sosem így álltam hozzá...
...na mindegy...

...elgondolkodtam ezen,hogy sztárság...hogy mekkora dolog az,ha ott van valahol valakit a tv-ből...
...nagy dolog...
...sokan tanítottak és tanultam együtt,jártam egy suliba ezek közül a sztárok közül sokakkal,és valahogy nem tud már lenyűgözni,ha nagy sztár jön pl.hozzánk...nagy hús vér emberek,akikkel tele van a média...de vicces,hogy engem is emel,ha látják,hogy én személyesen ismerem...
...nem az elkeseredés beszél belőlem...hanem az értetlenség...
...kicsiny hazánk rosszul felfogott sztárkultusza...
...jó,van akit tisztelek és becsülök,mert tényleg elismerésre méltó,de a nagy többség...
...azt sajnálom,hogy sztárráválás előtti állapotukat elveszítik sokan...
...egy kedves barát,amikor még nem ismerte senki,nem volt csak kezdő főiskolás színész,együtt játszottunk,én mint statiszta,ő mint főszereplő...de ez nem érződött...
...kedves barát volt,ő is meg a menyasszony is,aki szintén szakmabeli...
...mára már ismeretlenként kezel,mert a színházba járók 90%-a megőrül,hogy lássa,hallja,rajonganak...
...hát,ők tudják...azt meg csak én,hogy ki van/volt a sztár mögött...
...ez esik rosszul...a fordulat...miért is...
...mert én nem vagyok senki,mert nem volt szerencsém...ebbe beletörődtem...
...mert nem számítok már...nekik...
...na ez fáj...

...egyébként semmi gond...
...csak gondolatokat ébresztett bennem ez az egész...leírtam...ennél többre nem is érdemes...
...csak úgy megmondanám...
...hogy mit érnék el vele,azt nem tudom,de jót tenne a lelkemnek...
...és leperegne róluk,mert"ki vagyok én,hogy ítélkezzek most azok felett,akik a csúcsra törve tettek oda mindent..."

2008. szeptember 15., hétfő

...végree...



...nnnnnnnnnnna...
...nagy igazság,hogy ami elromolhat,az el is romlik...bedöglött ez a vackeráj...
...de most végre megjavították...

...utolsó bejelentkezésem óta pl. képtelen voltam bármit megnyitni...többek között a blogom is...

...na,hamarosan írok...
...mondjuk holnap...igen,holnap egészen biztos...
...addig összeszedem az elmúlt 10nap jelentősebb gondolatait...
...vagy csak úgy írok tovább...
...vagy mindkettő...

...jaj,de határozott vagyok...
...vagy mégsem?...